Balogh család (galántai)

Ez a szócikk a galántai Balogh családról szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh család (egyértelműsítő lap).

A nemes és gróf galántai Balogh egy középkori felmenőkkel bíró magyar nemesi család.

Története

Ez a család Pozsony vármegyéből származik, első ismert őse, Ferenc, Semptén szolgált várnagyként. 1552-ben armálist kapott, utódai később átszármaztak Bars, Gömör, Komárom és Nyitra vármegyékbe is. 1664-ben Galántán Balog Pál szerepelt a török adóösszeírásban.[1]

A család 1700-ban költözött Barsba, ahol Füss, Pozba, Nagyvalkház, Ohaj és Baróczpuszta földbirtokosai lettek.

A család tagjai közül kiemelendők Balogh Miklós váci megyés püspök, János, Gömör vármegye alispánja és a hétszemélyes tábla bírája, és testvére, István barsi alispán. László 1760-ban altárnok, majd országos levéltárnok volt, 1773-ban grófi rangot kapott. Fiai, Károly és Sándor nagyrészt eladták földbirtokaikat györgyei és füzesmegyeri Bencsik Józsefnek, 1788-ban. János gömöri alispán János nevű fia barsi főjegyző, majd komáromi alispán is volt, míg végül több ízben országgyűlési képviselő is. Fia, János, szintén szerepelt az országgyűlésben, Aranyosmarót képviselőjeként. A család utolsó tagjai Viktor huszárkapitány és János barsendrédi birtokosok voltak.

Utolsó ismert apai ágú leszármazottja Balogh Artúr (1936. december 6. – 2020.október 26.). A család anyai ágon tovább folytatódott, Selmeczi Elek dramaturg, Selmeczi Tibor humorista és Selmeczi Bea dramaturg, színdarabíró személyében.[forrás?]

Jelentősebb tagjai

Galántai Balogh János Nyitra vármegyei táblai esküdt eltűnt és felesége jelenlegi sírja Nemespannon
  • Balogh Albin (1887–1958) történész, régész, bencés szerzetes
  • Balogh Artúr (1866–1951) jogász, politikus
  • Balogh Béla (1885–1945) filmrendező
  • Galántai Balogh János (1756–1820) Nyitra vármegye táblabírája
  • Balogh János (1759–1827) politikus, Komárom vármegye alispánja
  • Balogh János (1796–1872) politikus, honvédtiszt, kormánybiztos
  • Balogh János (1850-1923) nyitrai szolgabíró, galgóci főszolgabíró[2]
  • Balogh Miklós (1625–1689) váci megyés püspök
  • (sisói) Balogh Zsigmond (1797-1873), Balogh János táblabíró fia, 1837-től verebélyi széki első alispán,[3] kéri járásbeli főszolgabíró,[4] földbirtokos[5]

Címere

Borovszky szerint:

Címer (nemesi): kékben, hármas zöld dombon, jobbjában görbekardot, baljában kettős ezüstkeresztet tartó, koronás, kétfarkú aranyoroszlán. Sisakdísz: növő pajzsalak. Takaró: kékarany-veresezüst. A grófi címer ezüst pajzsfővel – melyben repülésre kész pacsirta áll – és két sisakkal bővült.

Rokoni kapcsolataik

bajnai Both, szlavniczai Sándor, Török család (szendrői), kiskereszteni Hunyady, Révay család, Hédervári család, Draskovich, ...

Források

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai VII., Bars vármegye, 1903. (online hozzáférés)

Jegyzetek

  1. ↑ Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 349.
  2. ↑ Csikvári Antal 1938 (szerk.): A magyar közalkalmazottak almanachja. Budapest, II/19.
  3. ↑ Hirnök 1/35, 1 (1837. október 31.)
  4. ↑ gyászjelentése; Közhasznu Honi Vezér - gazdasági, házi és tiszti kalendáriom 1843, 240; Ethey 1941, 182-183.
  5. ↑ Hagyatékából 1874-től csak Kiscétényben 197 hold szántóföld, 109 hold rét és 6 hold beltelek került bérbeadásra (Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 8/60, 1137 1874. március 14.; Pester Lloyd 21/68, 8 1874. március 21.). Ingóságait is elárverezték, többek között 7-800 akó bort (Pester Lloyd 21/99, 4 1874. április 29.).