Balázs (keresztnév)

Ez a szócikk a Balázs keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs (település).

A Balázs[1] az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.[2] Női párja: Blazsena.

A nevet sokan a görög Bazileosz névvel azonosították, melynek szó szerinti jelentése: királyi. Ezzel szemben a név valójában az ókori Rómából ered, a híres és előkelő Cornelius nemzetség egyik ága a Blasio névvel különböztette meg magát a család többi ágától. A Blasio (és így a Balázs) név eredete, jelentése máig megfejtetlen maradt.[3] Más források a Blasius jelentését két szóból vezetik le: az előtagban a blandus (nyájas) vagy a belasius, bel (öltözék), az utótagban a syros (kicsi) rejlik.[3]

Gyakorisága

A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált.[3] Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.[2][4][5]

Névnapok

Névnapi szokások

Magyarországon

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.[3]

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végezték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.[3]

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra jártak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek.[3] Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket.[3]

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.[3]

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távol tartsák a madarakat.[3]

Külföldön

Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni. Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti szeleket.[3]

A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.[3]

Idegen nyelvi változatai

  • Blaise (francia)
  • Błażej (lengyel)
  • Blažej (cseh)
  • Blasius (német)
  • Biagio (olasz)
  • Blaise (angol)
  • Blas (spanyol)
  • Балаж (szerb)

Híres Balázsok

Egyéb Balázsok

Vezetéknévként

A Balázs személynévből és becézéseiből számos magyar vezetéknév alakult ki: Balassa, Balassi, Balcsó, Balczó, Baló, Bazsó, Bacsó, Balcsa, Balics, Balka, Balkai, Balló, Balsa, Balsai, de eredeti formájában is gyakran fordul elő.

Földrajzi névben

Az irodalomban

  • Hűbele Balázs Arany László A délibábok hőse című verses regényének fő alakja
  • József Attila Altató című versének címzettje. A verset Ottó Ferenc zeneszerző rendelte meg unokaöccse, Gellért Balázs születése után.[3]
  • Babits Mihály Balázsolás című versében a beteg költő Szent Balázst hívja segítségül, hogy gyógyítsa meg a gégerákból.

Szólások

A közmondásokban és szólásokban szereplő Balázsok általában rossz tulajdonsággal bírnak:

  • (Hű!) bele (neki) Balázs, lovat ád (az) Isten: akkor mondják, ha egy dolognak mindenképpen mennie kell, de így hívják az elhamarkodottan cselekvő embert és a túlzó derűlátást is csúfolták ezzel a szólással.[3]
  • Beszélj vele, Balázs a neve vagy Adósa Balázsnak: olyankor mondták, ha valaki hiába beszélt valakinek, mert az úgy viselkedett, mintha féleszű lenne.[3]
  • Eltalálta, mint Balázs pap a vecsernyét: olyan ember, aki nem arról beszél, amiről szó van[3]
  • Úgy becsüli, mint Balázs a gatyáját: olyan emberre mondták, aki valamivel gyalázatosan bánik[3]
  • Jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére: az elkésőre mondták[3]

Közszavak

  • balázsló: egy zöld szitakötőféle neve
  • balázsol: egy néhány vidéken ismert, nem túl kellemes pajkos játékot jelent, amikor a legények két bot közé teszik egy társuk fejét, majd arculütik vagy megcsavarják az orrát.[3]

Jegyzetek

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. a b c Ladó-Bíró, 35. old.
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Fercsik-Raátz, 67-73. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források

  • Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
  • Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  • Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  • Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

  • Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
  • Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  • Tarján Tamás: Balázs (Helikon kiadó, Budapest, 1992) ISBN 963-208-221-4
  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250 
Keresztnevek
Sablon:Keresztnevek kialakulása
  • m
  • v
  • sz
Névadás
Magyar
Más népek
Sablon:Keresztnevek ábécé szerint
  • m
  • v
  • sz
Magyar keresztnevek ábécé szerint
Női keresztnevek
  • A, Á
  • B
  • C
  • CS
  • D
  • E, É
  • F
  • G
  • GY
  • H
  • I, Í
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O, Ó
  • Ö, Ő
  • P
  • R
  • S
  • Sz
  • T
  • U, Ú
  • Ü, Ű
  • V
  • X · Z
  • ZS
Férfikeresztnevek
  • A, Á
  • B
  • C
  • CS
  • D
  • E, É
  • F
  • G
  • GY
  • H
  • I, Í
  • J
  • K
  • L
  • M
  • N
  • O, Ó
  • Ö, Ő
  • P
  • R
  • S
  • SZ
  • T
  • U, Ú
  • Ü, Ű
  • V
  • X
  • Z
  • ZS
Sablon:Keresztnevek eredet szerint
  • m
  • v
  • sz
Magyar keresztnevek eredetük szerint
Női keresztnevek
  • angol
  • akkád
  • arámi
  • arab
  • cigány
  • cseh
  • dán
  • egyiptomi
  • etruszk
  • finn
  • francia
  • fríz
  • germán
  • gót
  • görög
  • hawaii
  • héber
  • holland
  • horvát
  • igbó
  • indián
  • ír
  • ismeretlen eredetű
  • irodalmi névadás
  • kelta
  • kun
  • latin
  • lengyel
  • magyar
  • német
  • norvég
  • óind
  • olasz
  • orosz
  • perzsa
  • pun
  • román
  • skót
  • spanyol
  • svéd
  • szanszkrit
  • szerb
  • szláv
  • török
  • vitatott eredetű
Férfikeresztnevek
  • angol
  • akkád
  • arámi
  • asszír
  • arab
  • babilóniai
  • cseh
  • dán
  • egyiptomi
  • etruszk
  • finn
  • föníciai
  • francia
  • germán
  • gót
  • görög
  • héber
  • ír
  • ismeretlen eredetű
  • irodalmi névadás
  • kelta
  • kun
  • latin
  • lengyel
  • magyar
  • német
  • normann
  • norvég
  • olasz
  • orosz
  • perzsa
  • román
  • skót
  • spanyol
  • svéd
  • szabin
  • szláv
  • török
  • vitatott eredetű
Sablon:Keresztnevek gyakoriság szerint
  • m
  • v
  • sz
Magyar keresztnevek gyakorisága
Sablon:Idegen keresztnevek
  • m
  • v
  • sz
Más népek keresztnevei