August Kekulé

August Kekulé
Heinrich von Angeli festménye (1890)
Heinrich von Angeli festménye (1890)
Született1829. szeptember 7.[1][2][3][4][5]
Darmstadt[6][7][8][9]
Elhunyt1896. július 13. (66 évesen)[1][2][3][4][5]
Bonn[8][9]
Állampolgársága
Házastársa
  • Stephanie Drory (1862 – 1863. május 3.)
  • Luise Högel (1876–)
GyermekeiStephan Kekulé von Stradonitz
SzüleiKarl Kekulé
Foglalkozása
Iskolái
  • Gießeni Justus Liebig Egyetem
  • Ludwig-Georgs-Gymnasium
  • Technical University of Darmstadt
  • University of France
  • Genti Egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Foreign Member of the Royal Society (1875. április 8.)[10]
  • Copley-érem (1885)[11]
  • Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1888)
SírhelyeBonn[9]
A Wikimédia Commons tartalmaz August Kekulé témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

August Kekulé (eredeti nevén Friedrich August Kekule, 1895-től a cseh nemesi cím birtokában a Kekule von Stradonitz toldattal (Darmstadt, 1829. szeptember 7. – Bonn, 1896. július 13.) német elméleti vegyész, egyetemi tanár, a szerves kémia történetének nagy alakja, a benzolgyűrű szerkezetének elméleti kidolgozója.[12]

Nevének írásmódja

  • Családi neve eredetileg Kekule, a franciás -é hangot csak később vette fel a nevében.[13]

Életpályája

Ludwig Karl Kekule hivatalnok családjában született. Apja rózsanemesítéssel is foglalkozott. August nyelvtehetsége hamar kitűnt: anyanyelvén túl franciául, olaszul és angolul is kiválóan tudott. Ugyanakkor egyetemi évei során (1847-ig) rendszeresen sportolt. Szeretett zsonglőrködni és táncolni is. Előbb a kémia magántanára volt Heidelbergben, majd 1859 és 1865 között a belgiumi Genti Egyetem tanára volt. Ezután Bonnban tanított az egyetemen pályafutása végéig. 1862-ben kötött házasságot Gentben az angol Stephanie Droryval,[14] George William Drory gázgyáros lányával. Fiuk, Stephan Kekule jogász lett. Második házassága Luise Högel (1845–1920) 1876-ig tartott; ebből további három gyermeke született.

Művei

Nagyobb munkái, amelyeket azonban nem fejezett be: Lehrbuch der organischen Chemie (1859) és a Chemie der Bensolderivate (1867).

  • A benzolgyűrű Kekulé eredeti publikációjában[15]
    A benzolgyűrű Kekulé eredeti publikációjában[15]
  • A benzolgyűrű emlékbélyegen
    A benzolgyűrű emlékbélyegen

Emlékezete

  • Sírja Poppelsdorfban található.
  • Emlékművét a Bonni Egyetem régi Kémiai intézetében állították fel.
  • Emlékműve a Bonni Egyetem régi Kémiai Intézetében
    Emlékműve a Bonni Egyetem régi Kémiai Intézetében
  • Kekulé sírja Poppelsdorfban
    Kekulé sírja Poppelsdorfban

Irodalom

  • Richard Anschütz: August Kekulé. Verlag Chemie, Berlin 1929 (online aus dem Bestand der Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität Bonn)
    • Bd. 1: Leben und Wirken.
    • Bd. 2: Abhandlungen, Berichte, Kritiken, Artikel, Reden.
  • Ralph Burmester, Andrea Niehaus (Hrsg.): Kekulés Traum – von der Benzolformel zum Bonner Chemiepalast, Begleitpublikation zur gleichnamigen Sonderausstellung im Deutschen Museum Bonn, Bonn 2011.
  • Wolfgang Göbel: Friedrich August Kekulé (= Biographien hervorragender Naturwissenschaftler, Techniker und Mediziner. Bd. 72, Teubner, Leipzig 1984. ISSN 0232-3516)
  • Klaus Hafner: August Kekulé. Dem Baumeister der Chemie zum 150. Geburtstag (= Darmstädter Schriften. Bd. 46). Justus-von-Liebig-Verlag, Darmstadt 1980, ISBN 3-87390-063-7.
  • Alan J. Rocke: Image and Reality. Kekule, Kopp, and the Scientific Imagination. University of Chicago Press, Chicago IL u. a. 2010, ISBN 978-0-226-72332-7.
  • Grete Ronge: Kekulé, August. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 11, Duncker & Humblot, Berlin 1977, ISBN 3-428-00192-3, S. 414–424 (Digitalizálva: https://daten.digitale-sammlungen.de/0001/bsb00016328/images/index.html?seite=428).
  • Walter Ruske: August Kekulé und die Entwicklung der chemischen Strukturtheorie. In: Die Naturwissenschaften. 52. Jg., 1965, S. 485–488. ISSN 0028-1042
  • Heinz A. Staab: Hundert Jahre organische Strukturchemie. In: Angewandte Chemie. Vol. 70, 2, 1958, S. 37–41, doi:10.1002/ange.19580700202.
  • Franz Strunz: Kekulés Träume. In: Chemie in unserer Zeit. Bd. 23, 1989, S. 170–176, doi:10.1002/ciuz.19890230505.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Friedrich August Kekulé von Stradonitz
  4. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кекуле Фридрих Август, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  9. ↑ a b c d e Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert
  10. ↑ List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  11. ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  12. ↑ A Pallas nagy lexikona szerint a maga korában ezt benzolteóriának nevezték.
  13. ↑ Josef A. Raimer: Kekule - Kekulé - Kekule von Stradonitz, in: Genealogisches Jahrbuch Band 10, Zentralstelle für Personen- und Familiengeschichte, Verlag Degener & Co., Neustadt a. d. Aisch 1970, S. 47-52.
  14. ↑ született 1842-ben
  15. ↑ August Kekulé: Ueber einige Condensationsproducte des Aldehyds in Liebigs Ann. Chem. 162, S. 77–124 (1872); PDF.

Források

  • Bokor József (szerk.). Kekulé, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az August Kekulé című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • Das Kekulé-Institut für Organische Chemie der Universität Bonn
  • Das ehemalige Chemische Institut, Kekulés Wirkungsort, beherbergt heute das Institut für Mikrobiologie und Biotechnologie der Universität Bonn
Nemzetközi katalógusok
  • Kémia Kémiaportál
  • Németország Németország-portál