Alberta (tartomány)

Az „Alberta” lehetséges további jelentéseiről lásd: Alberta (egyértelműsítő lap).

Alberta
Alberta címere Alberta zászlaja
Közigazgatás
Ország	Kanada
Székhely	Edmonton
Legnagyobb város	Calgary
Hivatalos nyelv	angol
Alkormányzó	Salma Lakhani
Miniszterelnök	Jason Kenney (UCP)
Adatok
Terület	661 848 km2
Népesség	3 512 368[1] fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Alberta témájú médiaállományokat.

Alberta Kanada egyik délnyugati tartománya.

Közigazgatás

Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.^[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.

Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.

Természeti viszonyok

Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).

A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.

Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.

A tartomány történelme

A nagyobb indián törzsek:

• krí,
• feketeláb,
• „assiniboine” (angol megnevezés),
• „sarcee” (angol megnevezés).

Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.

A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.

Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.

Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.

Politika

A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.

Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.

Éghajlat

Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak–déli irányban, kelet–nyugat irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a –30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.

Gazdaság

A 19–20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.

Népesség

A tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban.^[2] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.

Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.

Legnépesebb települések

Alberta legnagyobb városai népesség szerint (2021)^[3]

Kép	Rang	Város	Régió	Népesség	Rang	Város	Régió	Népesség	Kép
Calgary	1.	Calgary	Calgary	1 306 784	11.	Spruce Grove	Edmonton	37 645	Red Deer
	2.	Edmonton	Edmonton	1 010 899	12.	Leduc	Edmonton	34 094
	3.	Red Deer	Central	100 844	13.	Cochrane	Calgary	32 199
	4.	Strathcona County	Edmonton	99 225	14.	Okotoks	Calgary	30 405
	5.	Lethbridge	Southern	98 406	15.	Fort Saskatchewan	Edmonton	27 088
Edmonton	6.	Airdrie	Calgary	74 100	16.	Chestermere	Calgary	22 163	Strathcona County
	7.	Wood Buffalo	Northern	72 326	17.	Beaumont	Edmonton	20 888
	8.	St. Albert	Edmonton	68 232	18.	Lloydminster	Central	19 739
	9.	Grande Prairie	Northern	64 141	19.	Camrose	Central	18 772
	10.	Medicine Hat	Southern	63 271	20.	Stony Plain	Edmonton	17 993

Legnépesebb agglomerációk

Látnivalók

Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.

A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.

Jegyzetek

Források

• Jó tudni Kanadáról