Éta Carinae-köd

Éta Carinae-köd
Megfigyelési adatok
CsillagképCarina
Rektaszcenzió10h 45m 08s[1]
Deklináció–59° 52′ [1]
Távolság7500[1]-10 000 ,
2300 pc
Látszó méret (V)120 × 120[1]
Látszólagos magnitúdó (V)+1,0[1]
Fizikai tulajdonságok
Sugár30-35 fényév[1]
Más elnevezésekCaldwell 92, NGC 3372

Az Éta Carinae-köd (más néven Caldwell 92) egy diffúz köd a Hajógerinc csillagképben (Carina). Csak a déli félgömbről figyelhető meg, Magyarországról nem látható. Nevét a Tejútrendszer egyik legnagyobb tömegű és legnagyobb abszolút fényességű csillagáról, a köd közepén lévő, és azt sugárzásra gerjesztő η Carinae-ről kapta.

Felfedezése

A ködöt Nicolas-Louis de Lacaille fedezte fel 1751-ben.

A James Webb űrtávcső egyik első képe, amelyen a „kozmikus szirtek” láthatók a NGC 3324 szélén.

Tudományos adatok

Az η Carinae 1843-as nagy kitörése során kidobott anyag.
A kulcslyuk-köd.
Carina Nebula (ESO)

A Éta Carinae-köd a Tejútrendszer legfényesebb területén található. Átmérője körülbelül 300 fényév. Több nagyméretű csillag otthona (kb: 50-100 db). Mérete miatt több kisebb ködre is felosztják, legnagyobb a Kulcslyuk-köd. Maga a köd egy porból és gázból álló felhő, mely durván 1900 milliárd km hosszan terül el a Tejúton. A Tejútrendszer egyik legaktívabb területe. Első csillagai mintegy 3 milliárd évesek és egy hideg molekulafelhő összesűrűsödése révén jöttek létre. A ködösség középső részén egy buborékszerű táguló üreg keletkezett, melynek kifelé haladó fala úgynevezett globulákat (kisebb és sűrűbb anyagcsomókat) "körbefolyva" furcsa alakúvá formálja azokat. A kisebb felhők formálódásában egy másik mozgató rugó, az úgynevezett fotoevaporáció is szerepet játszik. Ennek folyamán a nagy tömegű égitestek (csillagok) sugárzása "párologtatja" a kis felhők anyagát és a felforrósodott gáz könnyen eltávozik. Mivel ezek a területek sűrűbbek a környezetüknél, lassan elválnak a köd többi részétől.

Éta Carinae

Ez a ködösség foglalja magába égboltunk egykor második legfényesebb csillagát, az Éta Carinae-t, mely Napunknál körülbelül 100-szor nagyobb tömegű. Közel áll ciklusa végéhez, így szabad szemmel már nem is látható. A tudósok szerint néhány millió év múlva szupernóvává alakulhat.

A 19. század elején négymilliószor erősebb volt a fénye a Napunkénál, míg 1843-ban bekövetkezett óriás kitörése, melynek során a Napunk tömegének 12-szeresét vetette le magáról, az eközben 650 km/s sebességgel ledobódó anyag 1043 J nagyságú mozgási energiát hordozott.

HD 93129A

Bővebben: HD 93129A

A Tejútrendszer egyik legfényesebb csillaga.

Kulcslyuk-köd

Az elnevezés a 19. században született, és John Herschel csillagásztól ered. A kulcslyuk szerkezet átmérője hozzávetőlegesen 7 fényév.

Megfigyelési lehetőség

A képet a Hubble készítette 2007. április 24-én, 17. születésnapjának alkalmából. A panorámaképet 48 képkockából állították össze. A hamis színezésű felvételen a köd főbb részei láthatóak.

Jegyzetek

  1. a b c d e f NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2009. március 2.)

További információk

Commons:Category:Eta Carinae Nebula
A Wikimédia Commons tartalmaz Éta Carinae-köd témájú médiaállományokat.
  • Éta Carinae-köd: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
  • Image of Eta Carina reveals shocking details of mysterious star (1999)
  • Hubble: Preview of a forthcoming supernova (2012-02-20)


   NGC 3370  •  NGC 3371  •  NGC 3372  •  NGC 3373  •  NGC 3374   
Sablon:NGCNav
  • m
  • v
  • sz

NGC 3348 •  NGC 3349 •  NGC 3350 •  NGC 3351 •  NGC 3352 •  NGC 3353 •  NGC 3354 •  NGC 3355 •  NGC 3356 •  NGC 3357 •  NGC 3358 •  NGC 3359 •  NGC 3360 •  NGC 3361 •  NGC 3362 •  NGC 3363 •  NGC 3364 •  NGC 3365 •  NGC 3366 •  NGC 3367 •  NGC 3368 •  NGC 3369 •  NGC 3370 •  NGC 3371 •  NGC 3372 •  NGC 3373 •  NGC 3374 •  NGC 3375 •  NGC 3376 •  NGC 3377 •  NGC 3378 •  NGC 3379 •  NGC 3380 •  NGC 3381 •  NGC 3382 •  NGC 3383 •  NGC 3384 •  NGC 3385 •  NGC 3386 •  NGC 3387 •  NGC 3388 •  NGC 3389 •  NGC 3390 •  NGC 3391 •  NGC 3392 •  NGC 3393 •  NGC 3394 •  NGC 3395 •  NGC 3396 • 

NGC 3397
Sablon:Caldwell
  • m
  • v
  • sz
1–20
21–40
41–60
  • C41
  • C42
  • C43
  • C44
  • C45
  • C46
  • C47
  • C48
  • C49
  • C50
  • C51
  • C52
  • C53
  • C54
  • C55
  • C56
  • C57
  • C58
  • C59
  • C60
61–80
  • C61
  • C62
  • C63
  • C64
  • C65
  • C66
  • C67
  • C68
  • C69
  • C70
  • C71
  • C72
  • C73
  • C74
  • C75
  • C76
  • C77
  • C78
  • C79
  • C80
81–100
  • C81
  • C82
  • C83
  • C84
  • C85
  • C86
  • C87
  • C88
  • C89
  • C90
  • C91
  • C92
  • C93
  • C94
  • C95
  • C96
  • C97
  • C98
  • C99
  • C100
101–110
  • C101
  • C102
  • C103
  • C104
  • C105
  • C106
  • C107
  • C108
  • C109
  • Csillagászat Csillagászatportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap